Itthon vagyunk. Itt dolgozunk, és látjuk azokat a szőlészeket és borászokat, akik energiát és anyagiakat nem kímélve szebbnél szebb borokat készítenek. Ezeket ki kell emelni és a borfogyasztók körében ismertté tenni. Esetleg külföldön is megmutatni, bár az egzotikus rétegbor skatulyából egyelőre nehezen tudunk kitörni. Félve nyúlnak egy palackhoz, pedig ha egyszer megtört a jég, másnap visszatérnek érte. Ami az általános helyzetet illeti, örömmel látom, hogy a Balaton kezdi megtalálni az arcát. Jó esetben, ha az ismert okok miatt a helyi fogyasztás nőni fog, ezeknek a boroknak a nagy részét már pincétől el fogják adni. A másik oldalon a furmint ízvilága kezd valamelyest stabilizálódni. Tisztul itt is a kép. Vörösborok tekintetében és összességében is a hordóhasználat elegánsabb lett az utóbbi években. A jó borok sikeréhez persze legalább akkora szükség van az azokat értékelő közönségre, illetve az ezeket az értékeket bemutató, közvetítő kiadványra. A Winelovers 100 magazin támpont a fogyasztónak, büszkeség a termelőnek. A bor egyedi termék. Be lehet sorolni élelmiszerként is, hiszen a jó bor fontos része a táplálkozásunknak. Természetesen itt nem alkoholizálásra, hanem az egészséges mértékű borkóstolásra, borivásra ösztönzöm az embereket. De ami a legfontosabb, hogy élő anyagról van szó. Nem reprodukálható, évjáratonként változó, színes, érdekes csoda. Nyilván fontos a kitekintés külföldre is, de ha választani kell, akkor inkább a magyar borászatokat támogassuk, az ő terméküket vegyül le a polcról.